Stílus

Emlékeznek a lenge nyári öltözékben elfogyasztott finom kávé és fagyi ízére? Tobzódtunk a napfényben, hűsöltünk az árnyékban, vagy a vízparton. Még nem kellett kabát, sem pulóver sem esernyő. A színes, könnyed ruháinkat és a jól eső napsütést felváltotta az eső és a szürkébe hajló ősz. A halvány őszi reggeleken tanácstalanul állunk a gardróbunk előtt. Mit is vegyek fel ma?

Ahogyan mondják a klasszikusan megjelenő férfi mindig kortalan eleganciával öltözik. Kerüli a túl kreatív megoldásokat, nem tobzódik sem alapanyagban, sem formákban. Míg a női ruhatár összeállításának alapja az az igény, hogy hogyan tudjuk nőiességünket úgy kihangsúlyozni, hogy közben ne legyünk „közönségesek”.

Aki egy kicsit is ad magára ruhatárát leginkább a klasszikus stílusra alapozza. E stílus nagy előnye, hogy a választékos, nemes alapöltözék elemeket, néhány más stílus jeggyel társíthatjuk. Na persze nehezen fér össze a legújabb „Hipster-swag-divatdeszkás” irányzatokkal, azonban jól társítható hozzá a vintage, a country, a szafari, a golf, a matróz és a collage. A country stílus nem tévesztendő össze a western csizmával, ez ugyanis az angliai vidék álbrit sármját kölcsönzi viselőjének. A klasszikus ruhatár legfőbb ismérve a tradicionális, hagyománytisztelő öltözet. Fazonja mindig az öltönyre, kosztümre, ruhára épít, anyaga nemes, modern kivitelben kevert szálak is jellemzik. Színei a konzervatív színvilágból lépnek elő, általában egy fő vivő színnel amely, kisebb kiegészítők segítségével további szín gazdagíthatja. Jellemzője a letisztultság és az elegancia.

A hölgyek klasszikus darabjai: a kosztüm, a nadrág kosztüm, a blézer, a blúz, a szoknya és persze a ruha. Az urak klasszikus darabjai: az öltöny, a zakó, a nadrág és a mellény. A klasszikus férfi ruhatár is az egymáshoz illő, nemes és választékosan kombinálható elemekből épül fel. Az uraknál a színek még inkább visszafogottak, de kiegészítőikben (nyakkendő, mellény) mutatósabbak lehetnek. Konzervatív színeik: fekete, sötétkék, sötétszürke, olíva, drapp és világoskék.

De mit is csináljanak a klasszikus formákat kevésbé kedvelők? A konzervatív megjelenés, nem mindenkor és nem mindenhol kötelező. Azonban bizonyos helyzetekben elvárt és ez a lehető legelőnyösebb.  Viszont, ha öltözékünket a klasszikus stílus felé közelítjük, még a divat elemekkel sem tévedhetünk. Merítsünk bátran ihletet a fast fashion által közvetített mintákból, színekből, anyagokból és szabásokból, ma már széles palettáról válogathatunk. Ésszerűen használjuk a divatirányzatok különböző alkotóelemeit. Ne építsünk öltözékünkbe olyan elemeket, amely bár tetszik, sem alkatunkhoz, magasságunkhoz, általában az adottságainkhoz nem illik. Öltözékünket igazítsuk saját ízlésünkhöz és jegyezzük meg, hogy az elegancia sosem megy ki a divatból és mindig előnyös. Találunk ötletes blúzokat, jól szabott szoknyákat, nadrágokat, amelyek viselésével nem csak az egyediség látszatát kelthetjük, hanem az elegancia jegyeit is magukon hordozhatjuk. A sportosan elegáns kedvezőbb látvány nyújt a sportcipővel viselt susogós melegítőnél. Alkatunknak, saját színeinknek megfelelően (haj, szem, bőrtónus) válogassuk ruháinkat.

Ősszel válasszunk a falevelek által ihletett színek közül, de jó választás a kék és hölgyek részére a piros is. A szürke hétköznapokat dobjuk fel egy kis szín vitaminnal: az idei év színe: barnásvörös (marsala), fűszín, a katonai zöld és a sötétkék. Évszakhoz illő a mustársága és a pasztell rózsaszín. A hölgyek bátran öltsenek fel szőrmét, leopárd mintát ám ezeket, semleges színekkel, feketével, fehérrel vagy bézzsel társítsák. A fekete a sablonszerű elegancia színe, a fehér frissességet sugároz. A piros önbizalom fokozó, kék az egyik legtekintélyesebb szín. A zöld kiegyensúlyozza lelkünket.

Figyeljünk az anyagokra is! A vastag fonalból készült kötöttáru, kövérebbnek mutat, ám ezt a hölgyek egy övvel jól ellensúlyozhatják. A vékony fonalból készülő, áttetsző lehet, ha szükséges, viseljünk egy vékony réteget az öltözék alatt. Törekedjünk a jó minőségű holmik viselésére, mert ez hosszútávon is előnyünkre válthat.

Ahogyan Coco Chanel, az emblematikus divatház alapítója mondta egyszer: „Keresd a nőt a ruhában. Ha nincs ott, akkor ruha sincs”. Nem a ruha teszi az embert, hanem az emberhez tesz hozzá az öltözet.

M. Zs.

Vízágyúk vannak a mézesmadzag végén?

A hivatalosan is átadták hétvégén az Apolló Centrumot a „fiataloknak”. A felújítási folyamat még 2012-ben indult. A modern mozi és az ifjúsági centrum szükségességének gondolata, még az előző ciklus eredménye. Az hivatalos megnyitót egy „átadó ünnepély” fémjelezte, amely leginkább egy gyermekmegőrző programjára hasonlított.

Az átadón felléptek a helyi tehetségek, az ünnepély vendége volt Heincz Gábor „Biga” és Szandi. Volt „Bogyó és Bigyó interaktív gyermekműsor” és Kinder-mix táncbemutatók. Mazsorett csoport, arcfestés és lufi hajtogatás.

S, hogy mi fogadta a vasárnap odalátogatókat? Elől zárt bejáratok, hátul „Az ajtó nem működik!!!” felirat. Sorra rángatták a kilincset a betérni vágyók az Apolló Centrum előtt. Senki számára nem volt egyértelmű a belépés rendje. A jegyfoglalásra 20 percet vártunk a zárt ajtók előtt sok más érdeklővel együtt, akik vasárnap délután úgy gondolták ott szeretnék eltölteni szabadidejüket...

A város fejlődése és jövője szempontjából kulcsfontosságú a fiatalok kérdése. Mégsem gondolnám, hogy az új centrum teljes mértékben betölti majd feladatát. Ott a mozi és a SITI, ám a diákok továbbra is Pásztóra járnak majd le sütizni. Nem tudják hová üljenek be egy bambira beszélgetni suli után. Bízom benne, hogy a nyitó rendezvény mégis sok városi fiatalt megmozgatott és megfelelően reprezentálta a hely célját és betölteni kívánt szerepét.

Aggályokat vet fel Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere nyitóbeszéde is, ahol azt üzente a fiataloknak, hogy az új létesítmény elkészült, de hogy mi lesz, benne az rajtuk múlik. Szép kihátrálás, de mint korábbról tudhatjuk nem ez az első alkalom.

A baloldali városvezetés korábbi nagy ívű kapcsolat@salgotarjan.hu kommunikációs propagandája szintén kevés érdemi intézkedéssel szolgált eddig. Miközben a városvezetés korábbi lakossági fórumai során kiderült a fiatalokat érintő kérdések súlyossága már a közbiztonsági fenyegetettség érzetéig magasodik, a baloldali városvezetés egyeztetései során még mindig nem talált megfelelő megoldást arra, hogyan kellene kiállni a fiatalok ügyéért.

Bár megkérdezték a fiatalokat is, érdemi koncepció nem született. Lehetett volna, vagy lehetne ma is konkrét eredményeket, célokat, terveket kommunikálni, ehelyett az összefoglalókból megtudtuk, ha nincs kérdés nincs is válasz, erről is a fiatalok tehetnek majd. Sőt a korábbi fórumokon az is elhangzott, hogy a fiatalokkal kapcsolatos közbiztonsági problémákért a dohányboltok a hibásak és Dóra Ottó elmondta azt is, hogy ezek a gyerekek nem az Önkormányzat és nem a Hivatal gyerekei.

A város fiataljai jobb híján olcsó kocsmákban, azok bezárta után, a téren és közösségi oldalakon élik ki, az egyébként természetes közösségi és kulturális igényeiket. Ha bárki kikapcsolódásra vágyik, mehet megint városon kívülre. Ha nincs kulturális élet, közösség, lehetőség, munkahely a kedvezményes olcsó lakás is üres marad.

Kezdetben mindez más volt. Dóra Ottó 2014. október 22-i ATV-nek adott interjújában azt nyilatkozta, ezer dolgot szeretnének csinálni, lesz elég ötletük. Ez még rendben is van. Hiszen mi más várható egy város vezetésétől, mint hogy tudják, mit kell csinálni? 2014. október 10-i fiatalokkal kapcsolatos kommentjében még úgy nyilatkozott közösségi oldalán „A hazahozatalhoz munka, munka, munka, kell!”. Ehelyett van egy megfoghatatlan fejlesztési terv, lezárult az ötletgyűjtés és folytatódik az egyeztetések sora. Mást jelent adott elképzeléseket, terveket egyeztetni, ütköztetni és mást jelent gyűjtögetni és elmondani mikre nincs önhibákon kívül lehetőség.

Munkahelyteremtés nincs. Lesz viszont Főiskola, amelyet átvettünk az előző ciklusból. Folyatjuk a megkezdett ösztöndíj programot, és ami új, rendészeti intézkedésekkel lépünk fel a fiatalok ellen. Jön a nyár, de nincs egyetlen közösségi, kulturális program sem, amelyre készülhetnének a városi fiatalok, vagy a városi lakosok.

Nincs átfogó cél, terv vagy elképzelés, amely legalább törekedne arra, hogy megtöltse a várost élettel. Koncepció sincs. Pedig nagy szükség lenne rá. Célok, álmok és eredmények kellenek az egyeztetések a körülmények sodrása helyett.

És nem minden pénzkérdés… Nem lehet mindent az objektív és szubjektív körülményekre fogni. Korábban lefülelhettük, miszerint „pénzt bárhonnan lehet szerezni”. Ehhez képest még mindig, a szubjektív és az objektív körülmények sodrában úszunk.

Tudhatjuk azt is, hogy lesznek olyan társadalmi kezdeményezések, amelyek együttműködésben segítik, vagy javítják a Fő téren kialakult helyzetet. A szórakozás „éktelen problémáját”. Ezt hivatott megoldani a „szakmaiatlanul” ifjúságvédelmi járőrnek nevezett intézmény. A megválasztott baloldali képviselők soraiban sok fiatal képviselő található, mégis egyik sem érzi sajátjának a fiatalok ügyét. Eddig egyikőjük sem emelte fel hangját az ellen, hogy rendészeti intézkedéseket foganatosít a városvezetés a fiatalok ellen.

Lesz polgárőrség, illetve lesz térfigyelő kamera (később talán vízágyúk is). Ha ebben a kérdésben társadalmi együttműködésről beszélünk, nem lenne célszerűbb inkább a fiatalok kulturált lekötésére és közösségi szervezésére fordítani az energiákat? Tényleg a megfélemlítés és az elrettentés a legjobb egy fiatal számára?

Az ifjúságvédelmi járőr „néhány fiatalnak nem teszik”. Valójában Dóra Ottónak sem. Szerinte nem ez lenne a módja annak, hogy a hétvégi szórakozást mederben tartsák. Más megoldás valószínűleg objektív és szubjektív okok miatt nem keletkezhet. Most is a kényszerűség és a sodrás áramában tengődünk. Akaratunk ellen való intézkedéseket hozunk. Bár ismerik a fiatalokat érintő problémákat, elapadtak az ötletek.  Sőt mi több, ez van Magyarországon, ez van Salgótarjánban is. Jobb, ha beletörődünk és elfogadjuk így a dolgokat. Így kívánnak nekünk „megélhetést és biztonságot” teremteni. Örüljünk, hogy még nem fáj, mert azt már tudhatjuk, hogy hamarosan fájni fog.

Átadták az Apolló Centrumot

ÉTER Plusz – A Soul Surge az idei győztes

Újra nagy sikerrel zárt az idei ÉTER Plusz Tehetségkutató Fesztivál. Fantasztikus hangulat, kiváló zenekarok, remek dalok, exkluzív környezet. Ez jellemezte az idei ÉTER Plusz Tehetségkutató Fesztivált! És zene, zene, zene minden mennyiségben. 2015. május 28-30 között a zenéé volt a főszerep. Az idei győztes pedig a: Soul Surge!

Stay down! A lágy akkordok közé beosonnak a funky-s ritmusok, egy jó adottságokkal megáldott fekete hang. 5 fiatal, aki magával ragadta a zsűrit. Ez a Soul Surge, az idei ÉTER Plusz nyertese. A csapat továbbjutott a Sziget Festival Official tehetségkutatójára, fellépési lehetőséget nyert a VOLT fesztiválon, valamint stúdiófotózással egybekötött címlap sztorit nyert az &U Magazin jóvoltából. Azonban a többiek sem csüggedtek.

A Soul Surge

Az Afrodzaqm zenekar fellépési lehetőséget nyert Sziget Fesztivál VOLT Fesztivál Official teraszára. A Phrenia, AWS, Aylen's Fall zenekar fellépési lehetőséget nyert az A38 színpadára. A Phrenia zenekar megméretheti magát a Hangfoglalón az 1 millió Ft-os fődíjért. A Time Wont Stop Full HD videoklipet kapott.

Az ÉTER Plusz 18 döntős zenekara elkápráztatta a Zsűri tagjait, akik sokszor állva figyelték a feltörekvő zenekarok produkcióit.  A legkülönbözőbb stílusok legkülönbözőbb akkordjai gördültek le hétvégén az ÉTER Plusz nagyszínpadáról pop-rock-alternatív és egyéb kategóriákban.  Péntek délben a húrok közé csapott a 18 döntős zenekar. A szerencsét próbáló királyfik először sorszámot húztak egy kalapból és sorsa-vetette megkezdődött a tehetségkutató. A színpad fekete szőnyegén, a rácsos tartó oszlopok között pörögtek a gitárok, a dobverők és a cinek. Megteltek a világot jelentő deszkák. Gitárok, dob, dalok. Figyelő zsűri és kiváló zenekarok, akik jutalmul tanácsokat kaptak a legjobbaktól. A zsűriben ott volt: Nagy Gábor "NG" a zsűri elnöke, a Wisdom, NG's, Candlelight énekese, dalszerző, énektanár,  Újfalusi Gábor a Hangfoglaló Magyar Közművelődési Intézet Programigazgatója, Temesi Berci  az RTL Klub zenei rendezője, Oláh Szabolcs, Dalszerző-szövegíró, producer, előadó, Tadeusz Rieckmann a Dalriada dobosa, vokalistája, a Sunwharf énekese, Nagy Nono Norbert zenész, gitár tanár, Shamanize Records kiadó művészeti vezetője.

A Soul Surge énekese törött lábbal énekelt

A fesztiválozók a pázsiton ücsörögtek a színpad előtt. Kockás ingek, színes pólók, tornacipők lepték el a friss zöld pázsitot. Fiatalok jöttek, mentek, szelfiztek. Benépesült a lösz falas Bolyki-völgy. Igazi fesztivál hangulat tombolt odakinn.

Miközben a tehetségkutató színpadán egymást követték a jobbnál jobb stílusok és zenekarok, benn a Bolyki Borbár zárt ajtói mögött komoly szakmai munkának adott otthon. A pénteken megrendezett ÉTER Workshopon előadást tartott Doncsev András, az NKA alelnöke és Krucsainé Herter Anikó, az NKA Igazgatósága főigazgatója, Balázs Mihály a Fatal Error zenekar képviselője. A feltörekvő tehetségek részletes információkat kaptak a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott támogatásokról, a pályázati rendszerről, illetve részletes beszámolót hallhattak az aktuális pályázati felhívásokról.  Az ÉTER Plusz eseményei közül nem hiányozhatott a Cseh Tamás Program kerekasztal beszélgetése sem. A feltörekvő zenészek megismerhették a Cseh Tamás Program működését és a pályázás mikéntjét. A Program – kerekasztal beszélgetését Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője moderálta. A workshopon az is kiderült, milyen tehetségkutatókra érdemes jelentkezni, hogyan viselkedjen a zenész a színpadon, valamint az is, mi kell a befutáshoz?

Az Aylen's Fall zenekar basszusgitárosa Osváth Lajos egy hírportálon így nyilatkozott az ÉTER Pluszról: „Szuper volt a környezet és a légkör is, nem volt érezhető a versengés. Új barátságok születtek és együtt tudtunk örülni egymás sikereinek. Sokkal inkább fesztiválhangulat volt, mintsem tehetségkutatós, szóval, nagyon jól éreztük magunkat.”  

Ne feledkezzünk meg a Dj-kről sem. A löszfalak előtti kis udvarban Fantasztikus hangulat alakult ki, a közönség állva tapsolt. A DJ Aréna győztese Endave lett Egerből, aki lehetőséget kapott a Balaton Sound Fesztiválon, valamint dj szövetségi tagságot nyert. Gratulálunk a nyerteseknek!

Endave, a Dj Aréna győztese

Salgótarján, úton az országos hírnév felé

ÉTER Plusz – Tehetségre hangolva

Május 29-30. Eger, Bolyki völgy. Idén tízedik alkalommal hangolnak feltörekvő zenészek az ÉTER PLUSZ - Tehetségkutató Fesztivál versenyén. Kiváló zsűri, exkluzív helyszín, szakma és tehetséggondozás. ÉTER-Plusz. FESZT!Eger, Music Hungary. Minden, ami zene.

A salgótarjániak számára nem ismeretlen az ÉTER Fesztivál. Az egykoron Salgótarjánból indult tehetségkutató fesztivál, olyan zenekarokat hozott el városunkba, mint az Akela, a Wisdom, a Subscribe, Kowalsky meg a Vega és a Road. Amit viszont talán kevesebben tudnak, hogy az ÉTER Fesztivál mára a szakma egyik legelismertebb tehetségkutatója. Magyarországon az ÉTER Fesztivál az, amely mellé igazán odaállt a Sziget, mert meglátta benne a lehetőséget. Az ÉTER Fesztivál és a Feszt!Eger közötti kapcsolatot az jelenti, hogy az ÉTER Fesztivál ötletéből jött létre a Feszt!Eger, valamint az Éter Workshop szakmai konferenciából született meg a Music Hungary is. A Music Hungary által, a Pro Art és a Sziget produkció segítségével, ma már minden évben olyan konferenciát rendeznek, amely a magyar zenei ipar krémjének szól. Egyszóval, ha a kapcsolatot vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy a salgótarjáni ÉTER Tehetségkutatóból született meg a Music Hungary, és ebből született meg a Feszt!Eger is. Ez a hármas rendezvény a mai napon is valójában egy rend, csak más-más célközönségnek szól.

Tóth Tibor a Sziget szolgáltatásfejlesztési igazgatója és a VOLT Fesztivál igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az ÉTER Fesztivál minden évben közelebb kerül ahhoz, amilyenek lennie kell egy fesztiválnak.  Azt pedig, hogy milyennek kell lennie a végső értékelésnél, majd úgy is mindenki saját magának értékeli. Az ÉTER-t elég közelről látja, már három éve és a sikere, annak a szívós munkának köszönhető, amelyet Jakab Jácint és csapata csinál. Véleménye szerint igény van a tehetségkutatásra és azon kell dolgozni, hogy ezt bele lehessen illeszteni egy tehetségkutató lobby rendszerbe. Úgy látja, az ÉTER már egy ilyen számító tehetségkutató szintjére emelkedett az elmúlt években, már számolnak vele a zenekarok. Tudnak róla, készülnek rá. „Ez már egy jól működő fesztivál, de a szakma dönti el mindenről, hogy van-e vagy nincs. És, arra hogy a szakma is még inkább elismerje, úgy gondolom erre igen jó esélye van az ÉTER-nek” –tette hozzá.

Tóth Tibor a Sziget szolgáltatásfejlesztési igazgatója és a VOLT Fesztivál igazgatója

A show folytatódik!

Május 29-én, újra megnyitja kapuit Egerben a Bolyki-völgy. Három napon át hamisítatlan fesztiválhangulat uralja Eger városát. A szállások már csordultig vannak. Aki tavaly ott volt, idén is biztos ott lesz. A tavalyi nagy sikerű rendezvény több ezer résztvevővel, rangos konferenciával és több mint 300 feltörekvő zenésszel büszkélkedhet. A sikerről gondoskodott az első osztályú fesztiválhelyszín, a magas színvonalú szakmai munka és a hamisítatlan fesztiválhangulat.

Idén 18 feltörekvő zenekar és 10 DJ száll versenybe az ÉTER Plusz színpadán. Este 3 nap alatt összesen 3 színpadon több mint 15 nagy zenekar lép fel. A koncertek után Dj-k és buli hajnalig. Napközben tehetségkutató, este fesztivál.  A versengő zenekarokat olyan neves zenészek, szakemberek értékelik, mint Nagy Gábor, énekes, dalszerző, a Wisdom zenekarral körbeturnézta Európát. Újfalusi Gábor, a Hangfoglaló és a Magyar Művelődési Intézet közművelődési igazgatója. Temesi Berci – az RTL Klub zenei rendezője, számos nívós díjjal rendelkező basszusgitáros. Zenei rendező, zenekarvezető, zenész. Tadeusz Rieckmann - A Dalriada dobosa, vokalistája, a Sunwharf énekese, szövegírója. Nagy Nono Norbert - Session zenész, gitár tanár, Shamanize Records Angol zenei kiadó művészeti vezetője. A Zanzibar, Folkree, Norbos Lobos és az Ann my Guard gitárosa. Oláh Szabolcs, Fonogram-díjas dalszerző-szövegíró, zenei producer, előadó. Az after@all prog. rock és a HAELO zenekarok alapítója.  Este átveszik a színpadot az ország legnagyobbjai: Tankcsapda, Road, Kowalsky meg a Vega, Vad Fruttik, Péterfy Bori & Love Band, Kiscsillag, Quimby, Anna and the Barbies, Irie Maffia. Ott lesznek az ÉTER Feszt tavalyi legjobbjai is: Face Today, Fatal Error, HungaRiddim. Tehetség, zene, egri bor. Exkluzív környezet ÉTER-Plusz, Feszt!Eger, Music Hungary. Minden, ami zene.

Szakma és tehetséggondozás

Az ÉTER Plusz az országban egyedül álló módon ötvözi a versenyt a tehetséggondozással és szakmai műhelymunkával. A bemutatkozás lehetőségén túl, az ÉTER Workshop lehetőséget teremt a közös gondolkodásra a zenei ipar jeles képviselőivel és elismert zenészeivel. Az országban ez az egyetlen tehetségkutató, ahol a feltörekvő zenészek találkozhatnak a szakmával. Az ÉTER Workshop idén a Cseh Tamás Programirodával együttműködve valósul meg. A résztvevő együttesek itt értesülhetnek először a feltörekvő zenekarokat érintő legfontosabb támogatási lehetőségekről. A szakmai műhelyek témái: tehetséggondozás, jogvédelem, lemezeladás, színpadi kulisszák és a piacra jutás. A zenészek megélhetési lehetőségei Magyarországon. Hangfelvételek, lemezkiadás, jogdíjak. A workshopon a zenészek kipróbálhatják a profi hangszereket és megismerkedhetnek a zenei piac technikai újdonságaival.

Az országos verseny, országos díjakkal büszkélkedhet. A résztvevők Sziget, Balaton Sound, A38 fellépési lehetőséggel, ajándék HD videoklippel, stúdió órákkal és nagy értékű tárgynyereményekkel indulhatnak útnak az ÉTER Pluszról. A nyertes csapat esélyt kap a Hangfoglalás 1 millió forintos díjának elnyerésére, illetve interjút készít vele a HammerWorld magazin.

Úton az országos hírnév felé

Az ÉTER Pluszt bár idén már a harmadik éve rendezik Egerben, Salgótarjánból indult. A Fesztivál gondolata 2004-ig nyúlik vissza, Salgótarjánba. Ekkor rendezte meg Jakab Jácint, a fesztivál kitalálója és egyben főszervezője az első tehetségkutatót Salgótarjánban. Ebből alakult ki az ÉTER Fesztivál, amely 2007-ben már észak-magyarországivá, az azt követő évben pedig országossá nőtte ki magát. Az első nagy siker szintén Salgótarjánhoz kötődik. 2007-et írtunk. Délután 3-kor teltház volt a salgótarjáni Bányász Művelődési Házban. Nagyságrendileg 300-400 résztvevő szurkolt a versenyző zenekaroknak. Ekkor indult el az a folyamat, amely végül mostanra az ország egyik legnépszerűbb és legmeghatározóbb könnyűzenei tehetségkutató fesztivállá tette az ÉTER-t.

Ahhoz, hogy a fesztivál tovább fejlődhessen 2013-ban el kellett vinni Salgótarjánból, így átköltözött Egerbe. A szervezőknek sikerült jó kapcsolatot kialakítani Eger Megyei Jogú Várossal, aki nagyon fontosnak tartotta azt, hogy minél több fiataloknak szóló program legyen a városban, így támogatta az ÉTER fesztivált is. A Szigettel való együttműködés 2012 őszén indult, amikor Jakab Jácint felkereste Gerendai Károlyt a Sziget ügyvezető igazgatóját és Tóth Tibort a Sziget szolgáltatási igazgatóját. A Sziget meglátta a lehetőséget ÉTER Fesztiválban és mellé állt.

A kulisszák mögött

Már az is nagy szó, hogy egy fesztivál tíz évig fenn tud maradni Magyarországon. Főleg, hogy egy tehetségkutatóról van szó. A kulcsszavak: közvetlenség, vendégszeretet, odaadás és alázatosság. Egy jól működő rendszer. A tehetségkutató keretében sikerült egy olyan rendszert kitalálni, amely igazán vonzóvá tudta tenni a feltörekvő zenekarok számára a fesztivált. AZ ÉTER-t kezdetektől az a szellemiség jellemezte, hogy senki se menjen el üres kézzel, aki bekerül a tehetségkutatóra. Minden egyes tehetség fontos volt. A szervezők mindenki számára szerettek volna lehetőséget biztosítani. Jakab Jácint több mint 10 év távlatából elmondta, hogy mára sikerült egy olyan csapatot összeszervezni, ami mondhatni kinevelte saját magát fesztiválszervezővé, színpadmesterré, vagy éppen IT-ssá. Mindenné, ami kell a jelentkezéshez, egy konferencia, vagy a fesztivál lebonyolításához. Ezeket a feladatokat 19 és 30 év közötti salgótarjáni fiatalok szervezik. Saját szabadidejükben, önkéntes alapon.

És egy fesztivált meg kell szervezni… Ha kell, akkor 0-24-ben dolgoznak azért, hogy az adott fesztivál megfeleljen az igényeknek és egy szerethető dolgot hozzanak létre. Bárki, aki jelentkezik a tehetségkutatóra, vagy eljön a Feszt!Egerre azt tapasztalhatja, hogy egy igazán kiváló csapat dolgozik. Olyan fiatalokkal, olyan szervezőkkel veszik körbe magunkat, akik elszántak, tehetségesek és kellőképpen kreatívak. Mind a feltörekvő zenekarokkal szemben, mind pedig az érdeklődőkkel szemben megfelelő vendégszeretet tanúsítanak.

Cserépdarabok

Egyik reggel arra ébredtem, hogy esik az eső. Hallottam, ahogyan az esőcseppek kopognak a leveleken és az ablaküvegen. Hallottam, ahogy a vizes úton elhajt egy autó. Eszembe jutott a nagymamám háza, amely a főút mellett áll. Ugyan ilyen hangok vettek körbe, azokon a nyarakon, amiket gyermekkoromban nála töltöttem.
Van egy nagy szőlőlugas a ház előtt az udvaron. Mikor esett az eső látni lehetett a verandáról a szép zöld esőáztatta leveleket. Ugyan ezek a hangok vettek körül. Nagymamám mindig sok finomságot készített. Mindig volt nála palacsinta, szalagos fánk. Lekváros és sima. Érett piros ribizli, egres, meggy és dinnye a dinnyeárustól. Befőttek, házi szörpök, ínycsiklandó bableves és haluska. Néha el-elcsentünk egy kis gesztenyepürét ebéd előtt.
Egyszer ebédnél nagypapám mesélt az egykor ott élt birtokosokról, a birtok megmarad házairól, határairól. Megmutatta a házból, hol volt a boros pince, melyik dombon termesztettek szőlőt. Meddig tartott az akol, és hol volt a nagy ház.
A nagymamám elmesélte, hogy nézte kislányként Horthy Miklóst a fehér lován az Ipoly hídnál. Szalaggal a hajukban várták őt a kislányok, mikor bevonult seregével a Felvidékre. Várták, hogy felszabadítsa őket és újra a hazájukban élhessenek. Elmesélte azt is, hogy rákot halásztak a patakban és óriási piros almákat vittek szekéren a piacra édesapjával. Az édesapjának mindene volt a család. Vigyáztak lányukra és a kisfiukra. Egy szép kis házban laktak egy ma Szlovákiában található magyar településen. Volt pajta, nyári konyha, nagy kert és mögötte a gyönyörű érintetlen magyar vidék. A lányok és a fiúk bálba jártak, fontak. Kukoricát morzsoltak, babot fejtettek. Majd a háború elvitte délceg dédnagyapám. Szép szál erős ember volt. Elvitték katonának. Szovjet fogságba esett. Visszatért, de egészsége visszafordíthatatlanul megromlott. Előkerült néhány emlék a salgótarjáni zsidónegyedről is. Ahol sok portékát vásároltak akkoriban. Majd elvittek mindenkit. És jött a lakosságcsere. Az emberek, akik szerepet vállaltak, hátrahagyták mindenüket és batyuval szökdöstek át a határon, hogy meneküljenek. Elvették a magyar házakat. Csak az ingóságokat vihette mindenki. Sokan nem tudták hátrahagyni mindenüket.
Aztán jöttek az oroszok. Lánctalpakkal felszántották a kis falvak útjait. Kifosztottak mindent. Kisöpörték a padlást, elvittek mindent, ami érték. Ami felesleges volt tönkretették. A dédanyai porcelán a szemétdombon végezte. Apró darabokra törve. Egyetlen egy szószos tányér őrzi még a napfényes Ipoly menti napokat. És az orosz katonák fosztogatását...
Jöttek a termelőszövetkezetek. Egy régi cséplőgép miatt a kulákság, és egy nehéz, kemény munkával töltött élet. Újra és újra kisöpörték a padlást. Alig lehetett megélni. A beszolgáltatás súlyát nyögte mindenki. Maguk számára alig maradt valami az embereknek.
Egy másik történetben egy akkor 100 éves budai hölgy mesélt, arról, hogyan építették újra kétszer az országot. Ő még Ferencz József idejében született. Ma is ott őrizte vitrinjében a menyasszonyi fátylát. Látott mindent budai lakásának ablakából. Háborút, forradalmat és újjáépülést. Kommunista elnyomást. Míg végül szép korára elérkezett a szabadság. Önfeledt kártyázások az unokákkal és az emigrációból hazatérő fivérrel az antik nagy asztal körül, horgolt csipkék között.

Mi unokák, alig éreztünk bármit is a nehézségekből. Kiskorunkban fánkot és laskát sütöttünk. Kevertük a palacsintatésztát. Nyújtottuk a szilvás gombócnak valót. Vettünk háromszínű gumicukrot a Nagyboltban, és a kiflinket piros-fehér-zöld csíkkal díszített szürke papírzacskóban kaptunk.
Volt túrókrém és hatalmas csaták a régi dunnában. Délutáni alvás a főutcára nyíló házban. És a nagyszüleink határtalan szeretete.

Bor és dixie, a 7. Tarjáni Tavaszi Borfesztivál

A május elsejei hosszú hétvégén, idén hetedik alkalommal nyitja meg kapuit a Főtéren a 7. Tarjáni Tavaszi Borfesztivál. A program maga a bor, kézműves sajtokkal, kazári laskával és egy kis dixie-vel fűszerezve. Az idei borfesztivál központi témája a rosé. A fesztivál díszvendége Dúzsi Tamás, a magyar „rosé királyként” aposztrofált borász, az idei világ legjobb vörösbora cím tulajdonosa.

Idén a rosé boroké lesz a főszerep. Érkeznek borászok Egerből, Mátraaljáról, Tokajból, Szekszárdról. 40-50 féle bort lehet az első napon kóstolni, köztük legalább 6-8 féle rosé színesíti majd a palettát. A hétvégi borfesztiválon, szinte csak olyan borászokkal találkozhatunk, akiknek van rosé bora is. Kivétel ez alól természetesen Tokaj, a fehér szőlő borvidéke. A középső pavilon vendége Dúzsi Tamás, a rosé királyként aposztrofált magyar borász, aki Görögszó nevű borával idén, Párizsban elnyerte a „A világ legjobb vörösbora” címet. Magyar bort még nem ért ekkora megtiszteltetés. Királyi roséi mellett, ebből a kiváló borból is kóstolhatunk. Itt lesznek a kazári laskasütő asszonyok és mindennap más kézműves sajtot kínálnak a bor mellé a különböző sajtműhelyek. A hivatalos megnyitón felvonulnak a helyi borlovagok, lesz játékos borfelismerési verseny és az utolsó napon ünnepélyes keretek között átadják a fesztivál borát. A fő attrakció a bor és a kóstolás. Kóstolgatunk, jókat beszélgetünk, közben élvezzük a dixie zenét. A Tarjáni Tavaszi Borfesztivált 2009 tavaszán indította útjára először Telek András, szegedi mintára. Szeged bár Salgótarjánhoz hasonlóan nem borvidék, mégis egy országos hírű, 10 napos borfesztivállal, több száz borásszal és több mint tízezer résztvevővel büszkélkedhet. A salgótarjáni borfesztivál hasonlóképpen, már az első évben óriási sikert ér el. Nagyon nagy érdeklődésre tett szert. Míg az első évben a résztvevők számára az is furcsa volt, hogy meg kell venniük a poharat, ma már nagyon nagy divat lett a borról beszélgetni és a borról többet tudni. Az emberek fajtát, borászt, évjáratot keresnek. Mikor tavasszal megjelennek a kis pavilonok a téren, az emberek már tudják: kezdődik a Tarjáni Tavaszi Borfesztivál. Készülnek és kóstolnak. Van, aki a fesztiválhoz igazítja szabadidejét, nem utazik el. A szülők hazahívják a főiskolás, egyetemista gyermekeiket. Az esemény apropóján visszalátogatnak azok, akik elmentek. A Tarjáni Tavaszi Borfesztivál egyre inkább beívódik a köztudatba, kezd hagyománnyá válni. Elsősorban a helyieknek szól, de nagyobb magyar városokból, Budapestről és a határ túloldaláról is ellátogatnak a borkedvelők.

A kezdőknek sem kell félniük

A fesztivál célja, hogy idehozza és bemutassa, a magyar borászokat a salgótarjáni közönség számára, és ezáltal iránymutatást, példamutatást nyújt a borkultúráról. Aki nem tudja hol kezdje, érdeklődjön az első pavilonnál. Itt mindenki útbaigazítást nyer. A fesztivál rendje szerint elsőként meg kell vennünk a poharat, amelyből kóstolunk. A fesztiválra a belépés ingyenes, ám boros szokás szerint, a kóstoló poharunkat meg kell váltanunk egy jelképes összegért. Ezután mehetünk a borászokhoz. Itt kóstolunk, itt fizetünk. Mindenki saját vérmérséklete és pénztárcája szerint. Aki szerencsés rátalál Telek Andrásra, aki jó házigazdaként elkalauzolja őt a magyar kézműves borok világában.

A borkultúra és a dixie találkozása

A zene és a bor jó találkozás. A kulturált, visszafogott zene jó illik a borhoz. Ezért is kapcsolódott össze a borfesztivál már hetedik éve a Dixieland Fesztivállal. A dixieland kulturált közönsége élvezi a borokat és a borközönség a dixie zenét. Egy igazi kis kulturált közönséggel találkozhatunk. A bor miatt sokan jönnek, és vannak kapcsolódási pontok. Van, aki mindkettőt szereti, a két kultúra egymást erősíti. A színpadon szól a zene, csalogatja az embereket, a dixie muzsikának nagyon jó, hogy ott vannak a borok és az emberek kulturáltan tudnak bort kóstolni, poharazgatni. Kezd a köztudatban megjelenni, hogy ha tavasz, akkor dixie és ott van mellette a bor is. Az elmúlt évek bizonyították, és bátran kijelenthető, hogy ha ma nem lenne a dixie mellett a bor, akkor talán már a Dixieland Fesztivál is elhalványult volna. A résztvevők kulturáltan borozgatnak és szórakoznak. Erre jó példa, hogy tavaly a három nap alatt, mindössze 2-3 pohár tört el a hatszázból. A zene és a bor nagyon jó kapcsolódás. A sikert leginkább abból lehet lemérni, hogy a borfesztivál végén nagyon pozitív visszajelzések érkeznek. Megy a híre a rendezvénynek, annak hogy van valami Salgótarjánban.

A bor nem feltétlenül pénzkérdés

A bor nem pénzkérdés, hanem igény szint, hogy kit, hogyan fog meg a borok világa, ez a fajta hangulat. Salgótarjánban 2008 óta működik borház. Kilenc éve vannak borkurzusok, amelyek nagy sikerrel folynak. Ezek segítségével mind szélesebb körben terjed nálunk is a borkultúra és a borismeret. Az igazi áttörés azonban még hiányzik. Még ma is akadnak olyanok, akik a bor élvezetét egy szűk réteghez kötik, akik nem tudják, hogy a borélvezet a mindennapok részévé válhat. Sokan nem tudják hol található a Tarjáni Borház és, hogy milyen is, mi is az valójában. Nem érezzük még sajátunknak. Pedig az ünnepek borai mellett itt vannak a mindennapok borai is. A hétköznapi borivók kézműves borai, a magyar borászat hétköznapi gyöngyszemei. Aki ezt már tudja, az eljön és itt választ bort, adott színvonal mellett, de megfizethető áron. Itt a kézművesség és a minőség mellett tették le a garast. Bár hiányzik még az áttörés, Salgótarján egyáltalán nem reménytelen. Sokan vannak, akiket magukkal ragad a borok világa, a borok iránti szeretet. Ki hogyan tudja értékelni. Van, aki nagyon fogékony rá és lelkes, a borélmény sokakat érdekel. Egy rendkívül hosszú folyamat eredménye a borkultúra magvainak elhintése. Le kellett rakni az alapokat, de ma egyre több borkedvelővel találkozhatunk, egyre többen élvezik a kézműves borokat. Borkurzusok, borszalon, borfesztivál. Mind, mind jó alkalom, egy jó beszélgetésre, egy jó összejövetelre. Valami, ami összeköt bennünket. Van hová járni, van hol beszélgetni. Van hol élvezni a jó borokat. Ezt a helyiek sokszor már nagyon értékelik. Egy-egy borszalon alkalmából, Győrből, Szegedről, Pécsről is hazajönnek. A bor egy bizalmi termék. Nyugodtan kérdezhetünk, választhatunk. Nyugodtan beszélgethetünk róla.

Telek András

Zagyvarónai születésű salgótarjáni borász, a Tarjáni Borház alapítója. 2002-ben kezdett el borászattal foglalkozni. A bor egyfajta hobbiként és elhivatottságként van jelen az életében, egyfajta szerelem él benne a borok iránt. 15 éve szoros barátságot ápol Kaló Imrével, aki Próféta borász a magyar borszakmában. Kaló Imre inspirálására és biztatására kezdett el komolyabban a borral foglalkozni. Egy kis sajátterületű szőlőt művel Szomolya határában, Novaj-Öreghegyen. 

A kézműves borokról

A kézművesség tömören annyit tesz, hogy a bor adalékmentesen készül, nincs semmiféle művi beavatkozás, vegyszerek, vagy egyéb adalékok alkalmazása, szemben az uniformizált, reduktív borokkal, amelyek készítésénél jellemző az aromák, savak hozzáadása, esetenként a cukrozás, vagy édesítés. A kézműves bor készítésekor a borász saját élesztőjével, úgynevezett vad élesztőkkel erjeszti a bort, nem használ fajélesztőket.  A kézműves bor természetes módon készül úgy, mint száz évvel ezelőtt. Ha nem lenne villany a pincében, akkor is elkészülne. Ahogyan a szőlő megérik, teljes érés állapotában leszüretelik, és a jóisten segedelmével a borász elkészíti belőle a bort. Mindig, ahogyan sikerül, évjárattól függően.

A bort nem a léptékeit tekintve tartjuk kézművesnek. Bár előfordul, hogy kézzel készül, műhelymunkával, kis mennyiségben, de egy 30 hektáros szőlő művelése során is készülhet kézműves bor, mert a borász az eljárás során betartja a kézművesség szabályait.

Sakura és karaoke, az élet igazi szeretete

Áprilisban Japán, a tavasz csendes érkeztével, a tengernyi cseresznyevirág fellegvárává változik. Japánban, márciustól április végéig, május elejéig virágzik a Sakura, a cseresznyefa. Ez olyan nagy eseménynek számít, hogy számos előrejelzést találhatunk, amelyek részletesen megmutatják, hogy Tokyo-tól Sapporo-ig, mely városban, mikor bont szirmot a japáncseresznye.

Az év e szakában, Japánban a cseresznyevirágok frissítő változást hoznak a szürke napok rutinjába. A tél lassan átadja helyét a meleg tavaszi napoknak. Eltűnik a sötét, eltűnnek a rövid nappalok. A télikabátok visszakerülnek a szekrényekbe. A virágzó fák kimenekítenek az ingázó emberektől túlzsúfolt tömegközlekedés és japán izakayak (japán pubok) füstös világából. A vonatok, irodák, lakások ablakából kitekintve a rózsaszínben pompázó végtelen virághalmok lenyűgöző, üdítő látványt nyújtanak. Egészen az elvirágzásig, amely mint a hóesés, takarja be végül az országot a maga, egy cseppnyi melankóliájával. A sakura fák Japánban a múlandóság jelképei, emlékeztetnek bennünket saját életünk múlandóságára. Ez a szimbólum mindmáig része maradt a modern Japán kultúrának. A Sakura ünnep a tradicionális Ohanamihoz kapcsolódik. Az Ohanami szószerinti fordításban virágnézést jelent, de egyben jelenti és megidézi a cseresznyevirágok által szegélyezett utakon megtett nyugodt sétákat. Magában hordozza azt, hogy a valóság sokkal meglepőbb és szebb lehet, mint az elsőre gondolnák. Az Ohanamin a japánok plédekre telepedve piknikeznek a kertben és gyönyörködnek a sakura fák virágzásában. Ez egy nagyszerű alkalom számukra, hogy összejöjjenek a családtagokkal, a barátokkal. Kimennek a szabadba és színes plédeken piknikeznek a virágba borult fák alatt. Szezonális tavaszi ételeket esznek, mint például a dango, vagy a cseresznyevirágos rizsgolyók különböző mártásokkal. Mindehhez bőséges mennyiségű sört isznak. Saját egészségükre, és Japánra! Amikor már ellazult a társaság és a piknik teljes lendülettel folyik, előkerülnek a hordozható karaoke gépek és énekelnek. Gondolták volna? Némi alkohollal és dalok éneklésével, a virágzó fák élvezetével adják át magukat a japánok az ohanami vezérgondolatának.  A múlandóság a pillanat élvezetére és az élet szeretetére tanít.

Úgy tartják az Ohanami a Nara korszak óta (710-794) része a japán kultúrának. Ez a szokás eredetileg csak az elit, a császári udvar sajátja volt, de hamarosan átterjedt a szamuráj társadalomra, és így lett aztán az egyszerű emberek ünnepe is. Az emberek a Sakura fák árnyékában ebédelnek és isznak. Csak úgy az öröm kedvéért, és Japánért. Mi lehet ennél hívogatóbb? Piknikezzünk együtt a fák alatt, azokkal, akiket szeretünk.